Témaválasztás indoklása

 

Mindennapjaink számítógép nélkül manapság már elképzelhetetlen. Az élet bármely területére tévedünk, mindenhol találkozhatunk a számítástechnikával, az információs eszközökkel, programokkal. Ezek ismerete, kezelése elengedhetetlen. A számítógép a gondolkodási készségek kialakításában is fontos szerepet játszhat.

Gyakori probléma a gyerekeknél, hogy lusták gondolkodni, már előre tiltakoznak, ha ezt a szót hallják. Természetesen ennek mi, felnőttek, tanárok is okai vagyunk, hiszen nem eddzük őket eléggé ezen a téren, sőt inkább a lexikális ismeretek tudását várjuk el.

Szent-Györgyi Albert „Az élet jellege” c. könyvében a következőket írja:

„Az ismereteinket tartalmazó könyvek természetéről széles körben elterjedt egy helytelen felfogás. Úgy vélik, hogy ezek a könyvek olyanok, amelyeknek a tartalmát a fejünkbe kell préselni. …amit az iskolának el kell végeznie, elsősorban az, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. … Általánosan elterjedt vélemény, hogy a memorizálás nem okoz bajt, hogy a tudás nem ártalmas. Attól tartok, hogy árthat. …Az elme nem feneketlen gödör, és ha beleteszünk valamit, esetleg ki kell hagynunk belőle egy másik dolgot. Életszerűbb tanítással betölthetjük a lelket, és a szellemet a valóban fontos dolgok számára tarthatjuk fenn. Sőt még az egyre bővülő tárgyakhoz szükséges időt is megtakaríthatjuk így. Az ilyen élő tanítás, amely betölti mind a lelket, mind a szellemet, hozzásegíti az embert, hogy szembenézzen egyik legsúlyosabb problémájával: mihez kezdjen saját magával…”

Éppen ezért nem szabad sajnálni az időt és energiát arra, hogy a gyerekek felfedezéseket tehessenek, szabadon gondolkodhassanak, mert ez a későbbiekben megtérül.

A kérdés az, hogy tiltakozásuk ellenére, miként vegyük rá őket ezekre az igen fontos és hasznos tevékenységre. A legegyszerűbb módja, ha játszhatnak. Természetesen a játék típusa nem mindegy. A logikai játékok kitűnően alkalmazhatók erre a feladatra. A gyerekek észrevétlenül gondolkodnak, sokkal kitartóbbak egy-egy játékban, mint egy matematikai, vagy problémamegoldó példánál. Ezen tulajdonképpen nincs is mit csodálkozni, hiszen játszani mindenki szeret főleg a gyerekek, és főleg olyankor, amikor ezt (szerintük) a tanulás helyett tehetik meg.

A NIM logikai játékot a gyerekek közül szinte alig ismerik, a tanárok közül is kevesen, pedig véleményem szerint igen szórakoztató, és lehetőséget ad az egyéni, ill. együttes gondolkodásra, megbeszélésre. Ezek ismeretében gondoltam úgy, hogy az iskolai órákon (és természetesen órán kívül, akár otthon is) használatos programok listáját színesítem a NIM játékkal, amelyet a gyerekek önállóan is képesek használni, és amelyből a gyerekek tanulhatnak, fejleszthetik gondolkodásukat.